A Spanyolországban, Kanári-szigeteken, La Palma-n 2007 április 19-20-án rendezett "Konferencia az éjszakai égbolt minősége és a csillagok megfigyelése jogának védelmében" résztvevői,

Tudatában, hogy a csillagos ég megfigyelése inspirálólag hatott és hat az egész emberiségre, és figyelembe véve, hogy ez a kultúrák és civilizációk fejlődésének alapvető tényezője, mely a történelem folyamán lehetővé tette az előrehaladást jelentő tudományos és technikai fejlődést.

A Csillagászat Nemzetközi Éve (2009) deklarációjának előszavában lefektetett alapelv által vezérelve, mely az égboltot közös és univerzális örökségként, és az emberi környezet szerves részeként definiálja.

Felidézve, hogy az emberiség az égboltot mindig azért figyelte, hogy értelmezze azt, illetve hogy megértse az Univerzumot irányító fizikai törvényeket, és ez a csillagászati érdeklődés alapvető irányokat mutatott a tudománynak, a filozófiának, a kultúrának és az Univerzumról alkotott általános elképzeléseknek.

Felismerve, hogy az égbolt minősége - és ezáltal a csillagok és a Világegyetem egyéb égitestjei megfigyelésének lehetősége - riasztó mértékben romlik több helyen is; az égbolt megfigyelése növekvő mértékben nehézzé válik és ez a folyamat a kulturális, tudományos és természeti források elvesztéséhez vezet, melynek előreláthatatlan következményei lehetnek.

Tudva, hogy az éjszakai égbolt minőségének romlása a csillagászati megfigyelések - a tudomány egy olyan ága, amely egyre növekvő értékű közvetett és közvetlen haszonnal jár - számára komoly hátráltató tényezőként jelenik meg.

Nem feledkezve meg arról, hogy az 1992-es Rio Konferencia felismerte „a Föld egészének integrális és kölcsönösen egymástól függő természetét", amelynek védelme magában foglalja az éjszakai égbolt dimenzióját és az atmoszféra minőségét.

Felidézve, hogy az "Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a Jövő Generációjáért" megállapítja, hogy az elkövetkező nemzedékeknek joguk van a szennyezés- és sérülésmentes Földhöz, beleértve a tiszta égboltot.

Emlékeztetve az ENSZ által elfogadott "Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának" érvényességére, és egyéb, a fenntartható fejlődést szolgáló nemzetközi nyilatkozatokra és a környezetet, a kulturális és biológiai diverzitást és tájképet védő ajánlásokra; beleértve azokat a figyelmeztetéseket, melyek a kulturális örökség megőrzését, a klímaváltozás megfékezését célozzák - mivel mindezek közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban vannak azzal, hogy az égbolt minőségét meg kell védeni.

Tekintettel arra, hogy a sötét égbolt megőrzésének tudományos, kulturális, oktatási, környezeti, biztonsági és energiatakarékossági haszna sürgős figyelmet és lépéseket igényel.

Tudva, hogy hatásos szövetséget kell létrehozni azon vezető szereplők között, akiknek döntései hatással lehetnek az éjszakai égbolt minőségét meghatározó degradáció folyamatának visszafordítására, oly módon, hogy megadják az összes lehetséges segítséget ahhoz, hogy megvédjék és megőrizzék a "Csillagos ég kulturális és természeti örökségét".

KÉRJÜK a nemzetközi közösséget és SÜRGETJÜK a kormányokat, egyéb hatóságokat és nyilvános intézményeket, döntéshozókat, tervkészítőket és szakembereket, társadalmi intézményeket és szervezeteket, akik a tudománnyal, kultúrával és a természet megőrzésével kapcsolatosan tevékenykednek, és minden polgárt személyesen is, hogy fogadják el ezen nyilatkozat alábbi alapelveit és céljait:

1. A szennyezésmentes éjszakai égbolthoz való jogot, amely lehetővé teszi az égbolt megfigyelésének élvezetét, az emberiség elidegeníthetetlen jogának kell tekinteni, ami egyenértékű bármely más környezeti, szociális, és kulturális joggal - figyelembe véve annak hatását az emberiség fejlődésére és a biodiverzitás megőrzésére.

2. Az éjszakai égbolt minőségének folyamatos romlását egy küszöbönálló kockázati tényezőnek kell tekinteni, amellyel ugyan úgy szembe kell néznünk mint minden más, az erőforrásokat és a környezetet érintő problémával.

3. Az éjszakai tájképpel és az égbolt vizsgálatával kapcsolatos természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme és mindennek felértékelődése alapvető fontossággal bír és egyben kötelezettséget jelent az életminőség megóvásának érdekében. Ez a hozzáállás minden döntéshozónak új kihívást jelent a kulturális és tudományos innováció bevonására. Jelentős és folyamatos erőfeszítésekre lesz szükség, hogy újra felfedezhessük az éjszakai égbolt jelenlétét, mint az örökségünk élő részét.

4. Az oktatás, és a tudáshoz való hozzáférés olyan kulcstényező, mely lehetővé teszi a tudomány beintegrálódását a jelen kultúrájába, hozzájárulva az emberiség fejlődéséhez. A csillagászati ismeretek és a Világegyetem vizsgálathoz kapcsolódó tudományos és kulturális értékek terjesztése alapvető tartalmi elem kell hogy legyenek az oktatási tevékenység minden területén, aminek a megvalósítása lehetetlen megfelelően szennyezésmentes égbolt, és ezen szakterület tanárainak, oktatóinak megfelelő képzése nélkül.

5. A helytelen fénykibocsátás és a mesterséges fények növekvő térhódítása káros hatással van a védett területek éjszakai égboltjának minőségére és ezáltal a legtöbb élőlényre, élőhelyre és az egész természetes ökoszisztémára. Az ökológiai szempontból káros fénykibocsátás minimalizálása a természetvédelmi politika alap elemévé kell váljon, és azt be kell illeszteni a védett területek kezelési terveibe, hogy azok eleget tehessenek alapvető küldetésüknek a természet védelme és a biológiai diverzitás megőrzése érdekében.

6. Figyelembe véve, hogy az éjszakai csillagos égbolt a tájkép szerves részét képezi, amelyet minden terület, így a városok lakói is érzékelnek, az eltérő törvénykezési rendszereken alapuló tájképvédelmi politikáknak olyan szabályozást kell megalapozniuk, melyek az éjszakai égbolt megőrzését célozzák meg, garantálva az égbolt látványának egyetemes jogát.

7. Az égbolt káros fényeinek minimalizálását, az embereket és az élővilágot vizuális hatásával nem zavaró intelligensen használt mesterséges megvilágítást kell előnyben részesíteni. A közigazgatás, a világítástechnika képviselői és a döntéshozók közös feladat a mesterséges fények felelős használatának biztosítása úgy, hogy az a területi tervezés rendszerébe szervesen illeszkedjék és az energia takarékossági politikának is megfeleljen. Mindezt fényszennyezés méréseknek kell segítenie, mint a földfelszínről, mind a világűrből. Ez a hozzáállás az energia hatékonyabb felhasználását is maga után vonja, amely a klímaváltozás kapcsán alapvető szükségszerűség.

8. Azok a területek, amelyek háborítatlan csillagászati megfigyelésekre alkalmasak bolygónk ritka, és értékes helyszínei. Ezek megóvása minimális erőfeszítéseket igényel összehasonlítva az általuk szolgáltatott hasznokkal a tudásbázisban, a tudományban és a technológiai fejlődésben. Az égbolt minőségének megőrzése ezeken az egyedi területeken prioritást érdemel mind a regionális, a nemzeti és a nemzetközi tudományos és természetvédelmi szabályozásokban. Ezek az intézkedések és lépések úgy kell működjenek, hogy megóvják a tiszta égboltot és megvédjék ezeket a területeket a fény, a rádió és elektromos zajok káros hatásától és a légszennyezéstől.

9. A turizmus fontos tényező lehet az égbolt minőségét védő új szövetségben. A felelősségteljes turizmus az éjszakai égboltot "turisztikai termékként" használhatja. Az újtipusú turizmushoz kapcsolódó ajánlatok és desztinációk, amelyek az égbolt megfigyelésén és az éjszaka jelenségein alapulnak nem várt lehetőségeket nyitnak a turizmusban érdekelt cégek, helyi társaságok és a tudományos intézetek közötti együttműködésben.

10. A Bioszféra Rezervátumok világméretű hálózatának helyszínei, A Ramsari Egyezmény által védett vizes területek, Világörökség helyszínek, Nemzeti Parkok és minden védett terület, melyek kivételes tájképi vagy természeti értékekhez kapcsolódnak és függnek a fölöttük lévő éjszakai égbolt minőségétől is, a tiszta és zavaró fényektől háborítatlan éjszakai égbolt védelmét mint kulcstényezőt kell figyelembe vegyék annak érdekében, hogy küldetésüket a természeti értékékek megőrzésére betölthessék.

Minden szükséges lépést fel kell venni a "Konferencia az éjszakai égbolt minőségének és a csillagok megfigyelése jogának védelmében" témái és céljai közé, hogy informálják és felhívják a figyelmét minden olyan szereplőnek, akik az éjszakai égbolt védelmével foglalkoznak, akár helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szinten működnek.